DualBoot rendszerek

Készült: 2021. július 26.

Az utóbbi időben egyre többen kezdik megtalálni a Youtube videókat és ezek alapján kipróbálni a Ubuntu Linux operációs rendszert. Többen keresnek meg azzal, hogy nekik jelen pillanatban egy Windows rendszer van a gépükön, azonban szeretnék kipróbálni a Linux operációs rendszert. Mit tegyenek, ha nincs másik gépük, de a Windows rendszerüket sem áldoznák fel egyelőre? Van-e valamilyen megoldás?

Windows 10 és Ubuntu 20.04.2 LTS DualBoot

Természetesen van! Több megoldás is lehetséges. Az első lehetőség egy másik meghajtó (HDD vagy SSD, az utóbbi a legjobb megoldás) beszerzése és beépítése a rendszerbe. A második a jelenlegi meghajtón egy önálló Linux partíció kialakítása. A harmadik pedig egy virtuális gép létrehozása a Windows rendszeren belül.

Natív üzemmódok

Az első két esetben úgynevezett natív Linux rendszerre teszünk szert, azaz a Linux és a Windows rendszerek egymástól függetlenül léteznek és működnek. A gép elindításakor választhatunk, hogy melyik rendszert kívánjuk indítani. Ezt nevezzük kettős indítású, azaz Dual Boot rendszernek.

A kettős rendszerek lényege, hogy mindegyik operációs rendszer saját partíciót (vagy partíciókat) használ a programok és adatok tárolására. A Windows rendszer általában NTFS típusú partíciókat, a Linux rendszer pedig jellemzően ExtFS típusú partíciókat használ. A Windows alapértelmezetten nem képes kezelni az ExtFS fájlrendszert, így nem képes elérni a Linux által létrehozott adatokat. A Linux rendszer azonban alapértelmezetten kezeli a Windows valamennyi fájlrendszerét, így nem okoz gondot számára a Windows adatokhoz való hozzáférés.

Virtuális üzemmód

Az informatikában jó ideje ismert fogalom a virtualizáció. Ennek során egy natív módon működő környezetben létrehozunk egy olyan zárt környezetet, amelyben egy „látszólagosan” önálló számítógépet „hozunk” létre. Ezt a gépet ugyanúgy indíthatjuk, mint egy fizikai számítógépet, így természetesen tetszőleges operációs rendszert telepíthetünk a „virtuális” meghajtójára.

Ezzel a módszerrel akár Windows, akár Linux környezetben létrehozhatunk virtuális gépeket, amelyre aztán számunkra fontos operációs rendszereket telepíthetünk. A módszer előnye, hogy akár több egymástól független gép is létrehozható ebben a virtuális környezetben, amelyeket (ha a fizikai gépünk rendelkezik a megfelelő erőforrásokkal) akár egy időben is működtethetünk, egymással párhuzamosan.

Oracle Virtual Box - virtualizációs alaklamzás

DualBoot rendszerek

Az előző kis kitekintés után nézzük részletesebben az első megoldás lehetősségeit. Költségek és előkészítés szempontjából a legkézenfekvőbb megoldás, ha a jelenlegi gépünk Windows által használt fizikai tárolóján (HDD/SSD) alakítunk ki egy önálló partíciót az Ubuntu Linux számára. Az ideális az lenne, ha a fizikai meghajtót már a Windows telepítésekor úgy készítettük volna el, hogy azon maradjon egy 16-24 GB szabad kapacitás a leendő LINUX számára. Ez azonban tudatos tervezést igényelt volna. Ha ez nem így volt, akkor van-e lehetőségünk mégis ennek a megoldásnak az alkalmazására?

Természetesen van! - amennyiben kellő nagyságú a jelenlegi fizikai meghajtónk. És azon jelenleg van-e legalább 24 GB szabad helyünk. Ezt a Windows Intézőben, vagy a Lemezkezelőben bármikor ellenőrizhetjük. Lássuk az alábbi gépet:

Az aktív Windows 10 partaciói

Mit is láthatunk az ábrán? A Windows telepítése során felhasználtuk az SSD teljes kapacitását. A fő Windows partíció 111GB-os teljes kapacitásából 82 GB még szabad. Azaz semmi akadálya annak, hogy egy 24 GB-os kapacitásigénnyel rendelkező LINUX partíciót kialakítsunk a meghajtón. Ehhez az szükséges, hogy a Windows partíció méretét 24 GB-tal csökkentsük. Így egy 24 GB-os szabad terület jöhet létre.

Kötetzsugorítás

A probléma megoldása a Lemezkezelő program "Kötet zsugorítása…" szolgáltatása. Az alábbi ábrákon a szolgáltatás működését láthatjuk.

Partíció zsugirítása menü

Partíció zsugorításhoz méret megadása

A szolgáltatás használata előtt a Windows feltérképezi az aktuális partíciót és meghatározza a maximálisan elérhető zsugorítás mértékét. (A művelet egy Lenovo T400-as számítógépen, egy WD 120GB-os SDD esetén kevesebb, mint egy perc alatt végrehajtásra kerül. A zsugorítás eredménye látható az alábbi ábrán.

Új partíció méretének megadása zsugorításhoz

Linux partíciónak felszabadított hely

Windows beállítása a Linux telepítése előtt

Ahhoz, hogy a Windows rendszer valóban korrekt módon fejezze be a működését pár beállítást még el kell végeznünk a leállítás és a Linux telepítése előtt. Ezek a beállítások az energiagazdálkodási szolgáltatások között találhatóak meg. Vezérlőpult > Energiagazdálkodási lehetősége > Főkapcsolók funkciójának megadása.

Windows leállítási opciók beállítása

Első lépésként engedélyeznünk kell minden szolgáltatás elérhetőségét. Ehhez kattintsunk a "Jelenleg el nem érhető beállítások módosítása" feliratra. Ha ezzel végeztünk, akkor a "Leállítási beállítások" részben kapcsoljunk ki minden kiválasztó dobozt, azaz tiltsunk le minden leállítási kényelmi szolgáltatást. Lásd a fenti ábrát.

Linux telepítése második rendszerként

A telepítés menete szinte mindenben megegyezik a hagyományos Ubuntu Linux operációs rendszer telepítésével. Egyetlen eltérés a lemezbeállítások részben van. Itt ugyanis a lemez törlése helyett a meglévő Windows rendszer mellé telepítést kell választanunk. Ezt követően mindent a hagyományos telepítésnek megfelelően kell végrehajtani. (Lásd lentebb a videót!)

A kettős rendszer indítása

Ha mindent sikeresen elvégeztünk, akkor újraindíthatjuk a számítógépet. A kettős rendszerek esetében a Linux GRUB nevű szolgáltatása veszi át az indítás vezérlését. A megjelenő szöveges ablakban az Ubuntu Linux különféle indításai lehetőségei, a rendszer vizsgálatának lehetősége, valamint a Windows rendszer indításának lehetősége választható ki. (Az ablak az Ubuntu alatt a Grub Customizer programmal később testre szabható!)

PolyDark kettős indítású GRUB felület

Videó

A teljes folyamatot bemutató videó most más módszerrel készült, mint az eddigiek. Mivel Windows, Ubuntu és BIOS szintű műveletek is bemutatásra kerülnek, ezért sajnos nem használhatók a „belső” képernyőfelvevő szolgáltatások. Ezért egy külső videófelvevőt kellett alkalmazni a folyamatok teljes körű bemutatásához. Előre is elnézést kérek, a videóban időközönként megjelenő képélességi problémák miatt.