Rendszer

Telepítőkészlet Telepítés Belépés / kikapcsolás Nyelvi támogatás Frissítés Beállítások Szoftverközpont Synaptic GDebi [--Git--] DConf GParted

Gnome

Menu Editor Tweak Tool Finomhangolás

Hálózat

Samba

Debian

Plymouth

Ubuntu Szoftverek - Szoftverközpont

Az operációs rendszerek – függetlenül attól, hogy Windows, vagy éppen Linux alapúak – jellemzően csak nagyon alapvető feladatok megoldására képesek. Kezelik a hardvereket (erőforrásokat). Tartják a kapcsolatot a felhasználóval, amelynek során parancsokat értelmeznek és hajtanak végre. Valamint kezelik a működés során felmerülő hibákat. A hardverek kezelésekor az egyik nagyon fontos feladatuk, a tartós adattárak kezelése. Itt tárolják ugyanis a rendszer és a felhasználó legkülönfélébb fájljait, amelyek lehetnek adatok, vagy programok. Ezt a folyamatot nevezik fájlkezelésnek. A felhasználó számára ez azt jelenti, hogy van egy program, amely kezeli a meghajtókat (fizikai adattárolók), a mappákat (logikai rendezők) és a fájlokat, amelyekben a tényleges bájtok találhatóak.

Operációs rendszer feladatai

Az operációs rendszerek legfontosabb feladatai

A felhasználóval való kommunikációnak része a bejelentkezés és a leállítás kezelése, a parancsok és egérműveletek értelmezése, és azok jelentésének megfelelő parancsok végrehajtása. A parancsok minden esetben valamilyen program elindítását jelentik. Ilyenkor valamelyik fájlt a memóriába töltik és elkezdik annak végrehajtását. A program befejezését követően törlik a memória azon részének tartalmát, amelyet a kilépő program addig használt.

Ezek a dolgok egy átlagos, mindennapi felhasználó számára nem kifejezetten érdekes dolgok. Ezek miatt senki sem használna számítógépet. A számítógépet használhatóvá a legkülönfélébb alkalmazói programok teszik. Az operációs rendszerek alapból általában egyetlen programot tartalmaznak, ami egy formázatlan szövegek létrehozását és módosítását lehetővé tévő, úgynevezett szövegszerkesztő program. Ilyen program a Windows rendszerben a Jegyzettömb (NotePad), vagy az Ubuntu Linuxban a Szövegszerkesztő (Gedit). Ha csak ennyit kínálnának a rendszerfejlesztők, akkor nem sok számítógép-felhasználó lenne a világon.

GEdit szövegszerkesztő

Formázatlan szöveg szerkesztése GEdit programmal

Azért, hogy a számítógépek valóban érdemben használható eszközök legyenek alkalmazói programokra van szükség. Az alkalmazói programok a legkülönfélébb problémák megoldására képesek. Képesek például arra, hogy segítsenek a felhasználónak rajzolni, szöveget szerkeszteni, bonyolult számításokat végrehajtani. A rendszerépítők – így a Canonical is – törekednek arra, hogy a legkülönfélébb alkalmazói programokkal szereljék fel az operációs rendszerüket annak érdekében, hogy a felhasználók számára jól használható környezetet biztosíthassanak.

Alkalmazó programok

Alkalmazói programok Ubuntu Linux környezetben

A mai világban az irodaügyvitel és annak számítógépes támogatása minden vállalkozás számára alapvető fontosságú. Szövegeket kell létrehozni, táblázatokat és bemutatókat kell készíteni annak érdekében, hogy tevékenységünkről számot tudjunk adni. Ezeket a feladatokat tudjuk megoldani az irodaügyviteli szoftverek vagy más néven Office programok segítségével. Ezért természetes, hogy ilyen programra minden számítógépen szükség van. Éppen ezért meglepő, hogy a Microsoft, aki a Windows operációs rendszerek készítője, mind a mai napig nem biztosít ilyen szoftvereket az operációs rendszerében alapértelmezetten. Ellenben a Linux alapú operációs rendszerek már a kezdetek óta adnak valamilyen Office programcsomagot a rendszerükhöz, ráadásul ezeket a Microsofttal ellentétben nem pénzért, hanem díjmentesen biztosítják minden felhasználó számára, legyen az magán, vagy üzleti felhasználó.

LibreOffice 7.1

LibreOffice 7.1 Community programjai

A Canonical aki az Ubuntu Linux (Gnome felületű) operációs rendszerének építője, a saját disztribúciójába sok alkalmazói programot beépít már a telepítés során. A telepítőkészlet része a LibreOffice ami nem csak a szabad irodai dokumentumformátumok kezelésére képes, de sikerrel kezeli a Microsoft Office által készített dokumentumokat is. A csomag része több multimédiás adatokat kezelő program is. A fényképek, a hangfájlok és a videók kezeléséhez szükséges programok szintén részei a disztribúciónak. A mai kor szellemének és igényeinek megfelelően, szintén a csomag része egy webböngésző program és egy nagy teljesítményű, naptár és feladatkezelést is biztosító elektronikus levelező program. Emellett megtaláljuk azokat a programokat is, amelyek a szórakozás (játékok) és a legkülönfélébb hardverek (szkenner, nyomtató, …) kezelését támogatják.

Bármennyi felhasználói programot „zsúfolna” egy disztribútor a rendszerében mindig lennének felhasználók, akik olyan problémát szeretnének megoldani, amelyre nincs megfelelő alkalmazói program beépítve az operációs rendszerbe. Sőt olyanok is lesznek, akik számára a beépített alkalmazás nem lesz megfelelő, szeretnének egy másik programot használni ugyan annak a feladatnak a végrehajtására. Ők biztos, hogy elégedetlenek lesznek a beépített programmal, programokkal.

Debian csomagkezelő

Debian Szoftver és csomagkezelő

Az ilyen és ehhez hasonló problémák megoldására a Debian – aki az Ubuntu Linux alapját biztosító disztribúció építője – kidolgozott és működtett egy több tízezer programot (csomagot) tartalmazó központi adattárat, amelyben ráadásul olyan programok vannak amelyek nem csak díjmentesen használhatóak, de még ellenőrzöttek is biztonsági szempontok alapján. Ehhez a csomaggyűjteményhez pedig kialakítottak egy programot, amely egyrészt keresni képes ezek között a csomagok között, másrészt egyetlen kattintással képes telepíteni a számítógépünkre bármelyik alkalmazói programot. A program nyilvántartja a gépünkre telepített programokat és szükség esetén akár törölni és képes azokat. A Canonical ezt a programot természetesen beépítette saját operációs rendszerébe az Ubuntu Linuxba. A program neve Ubuntu Szoftver.

Sajnos az évek során a Debian gyűjteményével kapcsolatosan egyre több fejlesztőnek és felhasználónak lettek problémái, így alternatív megoldásokat kerestek. Ennek eredményeként ma már többféle szoftvergyűjtemény és alkalmazói program telepítését, frissítését és törlését biztosító megoldás van. Ilyenek a SNAP, a FLATPAK és a GitHUB, hogy csak a legnépszerűbbeket említsük. Mindennek ellenére mind a mai napig a Debin csomaggyűjteménye a legnépszerűbb a Linux alapú operációs rendszerek világában.

Ubuntu Szoftver

A program jelenlegi verzió képes kezelni a Debian saját és a SNAP legkülönfélébb tárolóit. Az Ubuntu fejlesztője a Canonical az utóbbi verzióiban (Gorilla, Hippo) egyre nagyobb teret biztosít azon felhasználói igényeknek, hogy az operációs rendszer szenteljen sokkal nagyobb figyelmet a SNAP tárolóra és az ott elérhető programok kezelésére. Ezért a mai Szoftver már ezeket a tárolókat is alapértelmezetten, sőt – szerény véleményem szerint sajnos indokolatlanul – kiemelt módon kezeli.

APT csomagkezelő

A grafikus felületű szoftverkezelő programok roppant kényelmesek, azonban az automatikus programtelepítések során ezek teljesen alkalmazhatatlanok. (Én például egy Ubuntu alapú rendszer építése és hangolása során több, mint 20 programot telepítek a számítógépre, amelyek egyenkénti kiválasztása és telepítése rengetek időt venne igénybe, az állandó személyes jelenlétről már nem is beszélve.) Ezért a Debian elkészített több olyan parancssori környezetben (CLI) alkalmazható csomagkezelő alkalmazást, amelyeknél az automatikus telepítések végrehajtása az alapvető működési forma. Ilyen program például az APT parancs (program) is. A parancs segítségével telepíthetünk és törölhetünk is a programokat, amennyiben ismerjük azok nevét. Sőt ezekkel a programokkal több csomagot is telepíthetünk egyszerre, amelyek neve az úgynevezett wildcard (helyettesítő) karakterekkel megadható.

Mint arról egy korábbi fejezetben már volt szó, az APT parancs nem csak a telepítést és törlést, hanem a frissítést is támogatja. Így egyetlen parancs komplex formában használható a szoftverekhez kapcsolódó feladatok kezelése során.

Gyakorlati példák

A videóbemutatóban a multimédia kezelés területén alapértelmezett hang és videó lejátszó programokat lecseréljük más programokra. Az egyik a Rhythmbox zenelejátszó, amely helyett az Audacious zenelejátszót telepítjük. Ennek megfelelően a Rhythmbox alkalmazást törölni fogjuk az Ubuntu Szoftver segítségével.

A Videó program helyett pedig a VLC programot fogjuk telepíteni, amely első körben sajnos csak SNAP tárolókból lesz elérhető az Ubuntu Szoftverben. A megfelelő csomagtárolók frissítését követően már elérhető lesz az Ubuntu Focal Universe tárolójából, amely a Debian csomagtárolónak megfelelő tároló és DEB formátumban teszi elérhetővé a VLC programot.

Szoftverek telepítése/törlése Ubuntu Szofter és APT segítségével